Itt a nagy fordulat, amely megpecsételheti Magyarország sorsát

Szeptemberben szavazhatja meg a német parlament, a Bundestag Németország költségvetését, valamint azt a hosszútávú programot, amely komoly lökést ad a több évig stagnáló, enyhén recesszióban lévő német gazdaságnak.

Óriási változások jönnek

A Friedrich Merz kancellár vezette kormánykoalíció ezen a héten döntött a német gazdaságot fellendítő, óriási pluszforrás bevonását is tartalmazó csomagról. A következő évek gazdaságpolitikájára korábban még nem volt példa, mivel előzetesen szükség volt arra, hogy Berlin eltörölje a költségvetés stabilitását évtizedeken át garantáló adósságféket. 

Az újonnan bevont források legnagyobb részét védelmi beruházásokra és javarészt az ezekhez kapcsolódó infrastruktúrafejlesztésre fordítja Berlin. Az egyik legfontosabb cél, hogy a NATO-hozzájárulás elérje a GDP 3,5 százalékát. A védelmi ipar óriási lemaradásban van Németország fejlettségéhez és gazdasági súlyához képest, így a következő években rég nem látott beruházási hullámra számíthatnak az üzleti élet szereplői.

Lendületet vesz a német ipar

Nem csak a védelmi kiadásokra futja a következő években fokozatosan rendelkezésre álló 500 milliárd euróból. A CDU/CSU vezette kormánykoalíció jelentős társaságiadó-csökkentést és más tehermérsékléseket is bejelentett, elsősorban a vállalkozások számára, de az önkormányzatok támogatására is jut, emellett egyéb ösztönzőkkel is élénkítik a gazdaságot.

A napokban tett, költségvetést érintő bejelentéseket megelőzően is már sokat javult a német befektetők és a vállalkozások hangulata, mivel több makrogazdasági mutató is jobb lett, mint ahogy azt a legtöbben várták. Az ipari termelés az első negyedévben 1,4 százalékkal nőtt, ami 2022 eleje óta a legnagyobb növekedés. A felfutást elsősorban az amerikai importvámok miatti aggodalom hajtotta, de a lendület az előzetes adatok szerint a második negyedévben is kitartott. Mindez azt jelzi, hogy 

Visszatért a befektetők lelkesedése

A vállalati szféra hangulatát mérő Ifo-index júniusban elérte a 90,7 pontot, ami azt jelenti, hogy több mint két év után újra visszatért a német gazdaságba vetett bizalom. A piac kedvező várakozásait még az amerikai vámokkal kapcsolatos aggodalmak, valamint az orosz-ukrán- és közel-keleti konfliktusok sem árnyékolták be.

Magyarország csak jól járhat

Az elmúlt években a magyar kormány és a szakértők rendszeresen kiemelték, hogy a német gazdaság stagnálása kihat a magyar gazdaság teljesítményére is. Emiatt maradt el az utóbbi években – és a legfrissebb várakozások szerint idén is – a GDP érdemi növekedése. Magyarországnak Németország a legfontosabb gazdasági partnere, gyakorlatilag a DAX tőzsdeindexbe tartozó 40 legjelentősebb német vállalkozás mindegyike fenntart valamilyen üzleti érdekeltséget hazánkban. Ez pedig azt jelenti, hogy

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss elemzésében szintén kiemeli, hogy a német gazdaságból érkező jó hírek – mint az ipari termelés biztató alakulása, vagy a tőzsdei indexek emelkedése – erősíthetik Magyarországot is. Hazánk következetes beruházásösztönző politikájának köszönhetően mára a német ipari óriások kulcsfontosságú gyártási és kutatás-fejlesztési partnerévé vált. Ez a sikeres együttműködés lehetővé teszi, hogy 

– hangsúlyozza az Oeconomus. Kiemelt fontosságú a Rheinmetall magyarországi jelenléte. A védelmi ipari cég Lynx járműveket, illetve azokhoz egyéb felszereléseket termel itthoni gyáraiban, továbbá rövidesen az elektronikai alkatrészeket is Magyarországon állítják elő. A német védelmi költségvetés bővülése így közvetlen megrendeléseket jelenthet a hazai ipar számára is.

Előrelátó volt a magyar kormány

Emellett a magyarországi előrelátó stratégia, vagyis az, hogy akkumulátorgyárak is települtek az országba az autógyárak mellett, egyértelműen győztes-győztes helyzetet teremtett – mutat rá a friss elemzés. Mindhárom, hazánkban gyárakkal jelenlévő nagy német prémium autómárka használ Magyarországon készülő akkumulátorokat modelljeiben. 

vagyis nem csak a gyártás, hanem a magas hozzáadott értékű, innovatív technológiák terén is komoly szereplővé vált Magyarország.

Jön a régen várt, stabil növekedés?

Az elmúlt időszakban több előrejelzés is napvilágot látott a magyar gazdaság rövid- és középtávú kilátásairól, a piaci elemzők mellett Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is értékelte az előttünk álló időszakot. Az már szinte biztosra vehető, hogy a 2025-ös gazdasági növekedés elmarad a várakozásoktól, noha a második félévben hazánkban is a fellendülés jelei láthatók. Éves alapon egy százalék alatti GDP-növekedést vár mind a jegybank, mind a piaci szereplők. 

Az idei szerény növekedés oka elsősorban az ipar alacsony teljesítménye, amelyet egyértelműen a német gazdaság gyengélkedése okoz. Szintén fékezi a növekedést a beruházások alacsony volumene, amely részben az uniós források befagyasztásának a következménye, noha jelenleg is érkeznek uniós pénzek hazánkba.

Az elemzők abban bíznak, hogy tovább élénkül a lakossági fogyasztás a következő időszakban, amely megelőlegezné a gyorsabb növekedést addig, amíg a német gazdaságot érintő kedvező változások hatása nem hoz érezhető változást a magyar gazdaságba. 

A német partnerekkel együttműködő hazai vállalkozások, a beszállítók és az exportáló cégek ugyanakkor várhatóan már a közeljövőben keresletnövekedésre számíthatnak, ám jelenleg nem lehet megmondani, milyen mértékben és mikor lesz érdemi hatása az óriási német beruházásösztönzésnek.

Az előrejelzések szerint egyébként a GDP idén egy százalék alatt nőhet, 

Idén még az infláció is nehézséget jelent, mivel a várakozások szerint a fogyasztói árak az év egészében 4,5 százalékkal haladhatják meg a tavalyi árszintet, ugyanakkor 2026-ban már 4, 2027-től pedig stabilan 3 százalék alatti inflációval számolnak mind a piaci szereplők, mind az MNB.

Kiszámíthatatlan marad a világgazdaság

A globális gazdasági növekedést 2020 óta számos tényező fékezi. Európa ráadásul a kiszolgáltatottabb régiók között van, így komoly kockázatot jelent az uniós gazdaságokra továbbra is az orosz-ukrán háború, mivel Ukrajna támogatása és az orosz energiahordozóktól való elzárkózás jelentős többletköltséget jelent az Európai Unió tagállamainak.

Szintén kockázattal jár az Izrael és Irán közötti elmélyült feszültség. Noha a 12 napig tartó bombázásokat követően tűzszünet lépett életbe, a helyzet továbbra is feszült, amely azzal a kockázattal jár, hogy Irán blokkolja a térség hajófogalmát, ezzel komoly zavarokat okozva a kőolajszállításban. A kőolaj világpiaci ára ugyan nem emelkedett jelentősen az összecsapások hatására, Európa közel-keleti energiafüggősége gyorsan megmutatkozott, mivel a repülőgép-üzemagyagok és a gázolajszármazékok ára nagyobb mértékben nőtt, mint a kőolaj hordónkénti világpiaci ára.

A német gazdaság 2022 óta tartó gyengélkedéséhez szintén nagyban hozzájárult az EU, mivel az orosz-ukrán konfliktus kezdete óta olyan szankciókat tart fenn Oroszországgal szemben, amely 2022-ben és 2023-ban példátlan energiaár-robbanáshoz vezetett. 

A geopolitikai feszültségek mellett a Donald Trump által már többször belengetett vámok hatása is komoly kockázatot jelent, de az Európai Unió döntései stabilitás helyett szintén inkább hátrányos helyzetet teremtenek az európai vállalkozások számára.

Nyitókép: MTI/Katona Tibor